Szemeszternyitó buli

Október 2-án, szombat este nyolckor az Otava partirúmjában kigyúltak a diszkófények, és kezdetét vette az év első hivatalos eseménye. A parti szervezését a diákok iskolaszeretete ösztönözte, mert azzal a szöveggel vezették fel az akciót, hogy “megünnepeljük a szülinaposainkat, a titulussal bővült embereket és azt, hogy újra járhatunk oskolába”. Persze nem utolsósorban az elsősök megismerése volt a cél, és bevezetésük a prágai társadalmi életbe.

Volt, aki vasalt sarkú saválló munkavédelmi bakancsban érkezett, volt, aki bálcipőben vagy slapkiban. Volt, aki „otthonkában“ lecammogott ottani szállásáról, de volt, aki kicsípte magát (főleg a gyengébb nem), hogy ott, ahol a bor és a pofon nem segít, legalább így szédítsék el a hímnemű társadalmat.

A főszervezést az ott lakó három grácia vállalta magára, akik többek között palacsintát is sütöttek a nagyérdeműnek. 10 óra tájban az elnök úr is felszólalt. Kétperces beszédével, amelyben az elsősöket és az egybegyűlteket köszöntötte, nagy sikert aratott. Vissza is tapsolták őt.

Ennyit a buliról, amire emlékszek, a többit meg majd a Juditka kibővíti;) /tibi/

szemeszternyitó buli

Tibi erre vajon emlékszik-e?...

Hát igen… oskolakezdés. Véget ért a hosszú (kinek mennyi jutott) és pihentető szünet, a diáksereg újra Prágában, és a fene fogja kibírni az első Hrádekig, hogy újra lássa a régi arcokat, és meghallgassa, kivel mi történt a nyáron (értsd: a friss pletykákat).

Helyszínválasztásnál nem gondolkodtunk sokat. Győzött a lustaság, igy esett a választás a még medvés pizsamában és zsiráfmintás köntösben is megközelíthető partyroomra.

Másik célja a partynak, az elsősök prágai magyarságba történő beintegrálódása volt. Idén rekordszámú elsősünk van- több, mint 30an. Népeszerűbbek vagyunk, mint valaha!!! :) Kicsit fura is volt főszervezőként lemenni a buliba és konstatálni a helyzetet, hogy a fele embert nem is ismerem :) Ezúton is szeretném megdicsérni az elsősöket, nem megszeppenve ültek egy sarokba, mint ahogy azt rettegve feltételeztük, hanem beszélgettek, ismerkedtek.

A buli menete nem tért el semmiben sem bármely más bulájétól. Voltak nagy beszélgetések, ismerkedések, sőt, az a hír járja, hogy még két pofon is elcsattant.

Másnap persze jött a feketeleves – takarítás formájában. Voltak nehéz pillanataink, főleg a mosdó tájékán, de végül is egészben sikerült leadni a helyet, és meghozni a konklúziót: egy ilyen party után, csak jó év jöhet! /mjudit/

szemeszternyitó buli

...És erre?

Hetedik éve vagyok egyetemista. Hetedik éve lakom ugyanabban a kollégiumban, így egyet s mást már megéltem. A régi szép időkben – friss egyetemistaként – szinte senkit nem ismertem Prágában, a koleszon pedig egyáltalán.

Aztán egy nap bekopogott hozzám egy srác, majd a következő konverzáció zajlott le köztünk:

– Čau, slyšel jsem, že prej tady bydlí nějakej Maďar. – kezdte magabiztosan csehül.
– No jo, to bych byl já. – válaszoltam őszintén.
– Na, szevasz akkor! Én is az vagyok. Orosz Örsnek hívnak. – folytatta magyarul, amely nyelvnél aztán megmaradtunk azóta is.

Így kezdődött ez az egész. Mi ketten voltunk magyarok az Otaván, akik aztán tartottuk is a kapcsolatot: hétvégente egyikünk szobáján bedobtunk a közösbe egy-egy üveg bort, és hajnalig átvettük a teóriát, megbeszéltük az élet nagy dolgait.

Következő éven már együtt laktunk. Az Otava megszaporodott négy elsőssel, Örs ismerőseivel, a rákövetkező éven még többel – övéimmel, enyéimmel. A borozásaink kibővültek emberekkel, a közös programok filmezésekkel, egyre több mindent együtt csináltunk. A magyarok száma a koleszon évről évre nőtt, mígnem elértünk oda, hogy az épület 11 emeletéből talán kettőn nem lakott egy magyar sem.

A kettesbeni borozások is hasonlóan alakultak át, “fejlődtek”: egyre több- és többszemélyesekké, a koleszszoba kinövése után folyosókon, tanulószobákban megtartva. Így alakult ki, nőtt és fejlődött egy magyar közösség a szemem láttára, amelynek én is részese voltam és vagyok. Egy olyan közösségé, ahol egyre több a saját véleménnyel rendelkező és azt felvállalni merő és akaró individuum, akinek az önmegvalósítás részévé vált a közösségépítés.

Örömmel tölt el, hogy idén pedig odáig jutottunk már, hogy a partyroom intézményét kellett igénybe venni egy magyar összejövetelhez. Egy olyan összejövetelhez, ahová sok elsős is eljött, nem csak a legközelebbi, régi ismerősök. Elsősök, akikből úgy néz ki, idén rekordmennyiség lesz: már most több mint harmincan vannak. Talán többen lesznek Prágában, mint Brünnben? Prága felvidéki fénye egyre szebben csillog? Bizakodó vagyok. Ez azt jelentené, hogy talán jól csináljuk, amit csinálunk, és érdemes folytatni.

Mert van kinek csinálni: “igény az vóna rá”! /G/

Forthcoming events:

október 7.: Hrádek
október 15.: avatás

Szólj hozzá!

*

Cikk dátuma: 2010 október 5, kedd 01:51 óra. Kategória: Prágai akciók. Hozzászólások figyelése: RSS 2.0 feed-en keresztül. You can skip to the end and leave a response. Pinging is currently not allowed.