Borkalauz: I. Bikavér

“Végül is ketten maradnak: Isten és a bor.”


A bevezető óta eltelt már jópár hét, így bőven itt az ideje a sorozat első “igazi” részének, kezdjünk is hát neki!

A bikavér híres – és sajnos: hírhedt – magyar vörös. Talán ezért is választottuk őt első kóstolónk alanyául. És talán azért is, mert mind kíváncsiak voltunk, mi is a valós helyzet a bikával ma, amikor a hyperek polcain általában 99 koronás, “anyós bora” minőségű tételekkel találkozni, holott ennek kb. duplájáért már nagyon szép bikavéreket is be lehet szerezni.

Az aszúval vállvetve egyértelműen a legismertebb és legjellemzőbb magyar bor. Manapság a bikavér kifejezést magától értetődően Egerrel azonosítjuk, némelyest jogtalanul. A történetírók szerint a bikavér históriája úgy 150 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Garay János költő 1846-os Szegszárdi dalában használta először a bikavér kifejezést bor jellemzésére. Egerrel összekapcsolva csak 5 évvel később, 1851-ben fordul elő a név egy nyelvészeti munkában: “Bikavér… így nevezik az erős veres bort, például az egrit”. Az Egri Bikavér sikerét egyrészt az Egri csillagokban létrehozott legendának, másrészt Grőber Ferencnek, a 20. század első évtizedeiben tevékenykedő vagyonos bortermelő-kereskedőnek köszönheti, majd a század felétől a kommunistáknak, akik felsőbb utasításra az egriek javára sajátították ki a megnevezést. A bikavér elkészítésének módjáról, ill. egyéb érdekességeket a bikavérről itt találni.

Természetesen az összetétel az idők során nagy változáson ment keresztül. A bikavért adó szőlőfajtákat felsoroló legkorábbi adatok 1912-ből származnak. Ezek a kadarka mellett a nagyburgundit, a cabernet-t és a merlot-t említik. Az 1958-ban kiadott Mezőgazdasági Lexikon szerint kadarkából, nagyburgundiból, oportóból, cabernet-ből és medoc noirból áll. A filoxéravész idején megjelent újabb fajták, a kékfrankos, a medos noir, a cabernet-k, a merlot és az oportó változtatták igazán mély, testes borrá a Bikavért. Ehhez társultak azok a borkészítési eljárások – hosszabb ideig tartó törkölyön tartás és a Bordeaux-i minta követése – amelyek valóban sötétbíbor bort eredményeztek. A kadarka elsőbbsége ennek ellenére egészen a 20. század közepéig szinte törvény volt, hisz több leírás is ezt a fajtát tekinti meghatározónak: általában 60-70 százalékra teszik az arányát.

Jelenleg a helyzet sajnos elég rossz a bikavér milyenségét illetően. Nemhogy Eger és Szekszárd közt, de még Egeren belül sincs egységes koncepció arról, merre is kéne a bikavérrel menni, miből álljon, milyen palackja legyen, ill. hol foglaljon helyet a pince vonalában. Pozitív tényként meg kell említeni azt is, hogy a bikavérkészítők hisznek a bikavér nimbuszának felélesztésében, sokaknak bikavér a zászlóshajója (St. Andrea), és egyre jobban körvonalazódik az összefogás, az egységes koncepcióra való törekvés és hajlandóság, valamint a nagyon rossz minőségű – már említett “anyós bora” – bikavérek által a hosszú évek alatt kiépített negatív prekoncepció felülírása.

Az érvényben lévő törvény 2 típusú bikavért különböztet meg. A klasszikus bikavér legalább 3 fajtából kell álljon (de egyik sem haladhatja meg az 50%-ot, és a legnagyobb arányt a kékfrankosnak kell képviselnie), legalább 6 hónapig kell fahordóban érlelni. A felsőkategóriás, azaz superior bikavér legalább 5 fajtából kell álljon (egyik aránya sem haladhatja meg a 30%-ot), és minimum 12 hónapos fahordós érlelésnek, majd minimum 6 hónapos palackos érlelésnek kell alávetni ezután. Ez az osztályozás nyitva hagyja a teret egy harmadik kategóriának, a dűlőszelektált vagy grand superior bikavérnek, amelyek igazán érdekes borok lehetnek / lesznek.

De legyen elég az elméletből ennyi, nézzük mit is tudnak a bikák!

A tételsor és az értékelés előtt még hadd szóljak pár szót az értékelés módjáról és az értékelőkről. Jómagam (a [k]-val zárt rész az én értékelésem) 10 pontos skálát használok, a pontok nagyjából ilyesmi bort fednek, a pontok 1 ponttól (lefolyó, anyós bora) a 4 ponton (OK) át egészen a 10 pontos abszolút csúcsig haladnak. Személy szerint próbálok a lehetőségekhez képest objektív képet adni a borról, általában sterilebben közelítem majd meg a bort. Ez alkalommal Pathó Gábor a másik értékelő (a [G]-vel zárt rész az ő értékelése), aki valamivel szubjektívebben értékel, inkább a személyes benyomást adja át. Úgy hiszem így kiegészítjük egymást, mivel két különböző nézőpontból tekintünk a borra.

Az akcióra szűk körben, kevés borral, december 18-án került sor. Öt tételt kóstoltunk, négy darab egrit és egy szekszárdit.

A kóstolt tételek és értékeléseik:

Gál Tibor Egri Bikavér 2005

240 CZK, Vinorum (már nem kapható)

Értékelés:

A Gál bikavér egyértelmű utolsó helyezett lett számomra, eléggé csalódás volt a többieknek is, úgy hiszem. Lapos volt, az illat gyenge, túl tanninos. Az utóíz fanyar, nem túl kellemes és rövid ideig tartó. Előfordulhat, hogy már átbillent a pályacsúcson, de akkor egy 2005-ös bor mikor volt ott? Nálam ez 4 pont. [k]

A legidősebb tétel, azóta már nem is kapható. Azt kell mondjam: érthető okból. Egy alap bikavérről lévén szó, már nem bírta tovább az idő vasfogát. Gyümölcs szinte alig volt található benne, ennek köszönhetően az egri savak igencsak előtérbe kerültek, amit viszont már nem maradt semmi, ami kompenzálja. Mint egy fürdőruhás hölgy, akinek igencsak kilátszanak a bordái…[G]

Thummerer Egri Bikavér 2006

225 CZK, Danubian Vintage Vines

Értékelés:

A “sima” Thummerer, ami nagyjából ugyanannyiba kerül, mint az előző Gál, nagyságrenddel szebb tétel. Már első szaglásra érezzük is ezt, sok pirosbogyós gyümölcs, főleg meggy. Az illat után megy szépen az íz is, kóstolva intenzív csoki és finom fa. A tanninok finomak, talán enyhén érdesebbek, mint kéne. A bor szépen egyensúlyban van, nem lóg ki nagyon sehol sem. Az utóíz kellemes, konyakmeggyet idéző, és elég sokáig megmarad. 5 pont és szerintem nagyon jó vétel. Személy szerint kifejezetten kedvelem ezt a bort, itatja magát, könnyű, kellemes beszélgetéshez már jópárszor bevált, nem vonja magára a figyelmet, de egyértelműen ott van, és emeli a hangulatot. Nagyjából most tarthat a csúcson, 1 évnél tovább már nem tartanám.  [k]

A következő alap bikavér, amely viszont még tartja magát: illatban és ízben is szép pirosbogyós gyümölcsök, egri savait viszont ő sem tagadhatja le. Étel vagy baráti beszélgetés mellé viszont nagyon jó párosítás lehet.[G]

Takler Bikavér Reserve 2006

449 CZK, Danubian Vintage Vines

Értékelés:

A sor egyetlen szekszárdi képviselője, ezért nyilván más ízvilágot és irányt képvisel. Első szaglásra zárkózott 20 éves lánynak tűnt, akinek kell még egy kis idő, no meg egy pohár bor a kibontakozásra. Nagyjából fél óra szellőztetés után már jobb, ám ekkor is ott volt benne valami bőrszerű illat, amit volt, aki halszagként azonosított. Később megtudtam, hogy pl. néhány Bock-tételnél is ott van ez az illat, talán ez valami szekszárdi sajátottág, nem tudom. Az újrakóstolásnál – kb. 1,5 óra múlva –  már nincs ott ez az illat, addigra elég szépen kinyílt a bor. Nagyon más, mint a Thummerer, sokkal decensebb, kevésbé gyümölcsös, sokkal inkább fás, dohányos, kávés. A szivarozó Churchillnek lehetett ilyen illata. Ízben eléggé komplex, a dohány itt is visszaköszönt, némi csokoládé is volt ott. Szép hosszú, kellemes utóíze volt. Önmagában csak úgy nem innám, sült vadhoz vagy gulyáshoz viszont bizonyosan pompás. Étel nélkül esetleg igazán komoly témákhoz, Henrik és Konrád beszélgetéséhez tudnám csak elképzelni. Jópár évig még biztosan eltartok egy palackot. Most 5,5 pont, de később simán feljebb kúszhat. [k]

A kakukktojás a sorban: négy egri bikavér mellett az egyetlen szekszárdi. Meg is látszik a különbség: kevesebb sav, jellegzetesebb fűszeresség (talán a fa is picit jobban érződik). Lágyabb, de határozott bor, amely érezhetően nem siet sehová… Pink Floyd: Shine on You Crazy Diamond Part I.[G]

Thummerer Egri Bikavér Superior 2006

449 CZK, Danubian Vintage Vines

Értékelés:

A Thummerer bika Superior változata. Szerintem jelenleg még nagyon fiatal ez a bor, 3-4 év múlva lenne ajánlatos visszakóstolni. Nagyon szép egyensúlyú bor, komplex, sokrétegű, letisztult, komoly testű. Nagyon kifinomult tanninokkal rendelkezik. Mind ízben, mind illatban decens, pirosbogyósok, de inkább áfonya mint meggy, és 100%-os csoki. Hosszú utóíz, kellemes a szájnak, simogató. Ilyen is lehet a bikavér, tiszteletet követelő, méltóságos, bölcs. Mint néhány gimis matektanár. Jelenleg sima 6 pont, idővel 7ig is felmehet. [k]

A másik “öreg bölcs” a Takler mellett. Visszajött Eger a pirosgyümölcsök és a sav formájában. Komplex, rétegzett és kerek. Hideg téli napokon kandalló mellett filozófiai beszélgetésekhez. Pink Floyd: Shine on You Crazy Diamond Part II.[G]

St. Andrea Hangács Bikavér 2008

347 CZK, Vinorum

Értékelés:

Üde, vibráló, boldog bor, komoly potenciállal. Mindenkinek nagyon tetszett. Számomra ez az igazi bikavér! Rögtön orrbacsap a pompás fűszeresség. Csípős, friss. Fiatal még, így a Thummerer Superiorral nem igazán lehet most összehasonlítani. Kiváncsiak lennénk rá 2-3 év múlva, mikor olyan korban lesz, mint most a Thummerer Superior, meg amúgyis. Közepes teste van és kellemes, közepes, fűszeres utóíze. Harmadik randihoz remek választás, ugyanúgy, ahogy egy kis úri vacsorához. Most ez szintén 6 pont, de simán 7 pontos is lehet később. [k]

Az előbbiek után teljesen más stílus (koránál fogva is). Fiatal, gyümölcsös, dinamikus, erőteljes – mind orrban, mind szájban –, kitölti a szájat, bejárva annak teljes egészét. Teszi mindezt úgy, hogy közben hihetetlen harmonikus: nem lóg ki belőle sem a sav, sem az alkohol, sem a tannin. Igaz, lehetne komplexebb, viszont a hedonista énem nem érezte a hiányát. A kedvencem, és szívesen megnézném 2-3 év múlva! Ezért az árért pedig tényleg nagyon jó vétel![G]

A borokat a Vinorumtól, és a Danubian Vintage Vinestól szereztük be, köszönjük!

Összességében, úgy hiszem, jól sikerült volt a kóstoló, mindenki élvezte, és mindenki kedvett kapott a folytatásra, melyre jó 6 héttel később került sor, és ahol furmintokat kóstolunk. Az erről való beszámoló is hamarosan olvasható lesz itt az oldalon.

Ha bárkinek kérdése vagy hozzászólása lenne, esetleg nem ért egyet valamivel, ne habozzon a kommentekben hangot adni ennek!

/k/

Egy hozzászólás a(z) “Borkalauz: I. Bikavér” cikkhez

  1. Peti szerint:

    Szép írás, nyálcsorgatva olvastam. Hasznos lenne még tudni az egyes Bikavéreknél a fajtaösszetételt.. Köszi!

Szólj hozzá!

*

Cikk dátuma: 2011 március 23, szerda 22:55 óra. Kategória: Nincs kategorizálva. Hozzászólások figyelése: RSS 2.0 feed-en keresztül. You can leave a response, or trackback from your own site.