A történelem kiválasztottja: gróf Széchenyi István

,, Nyerjünk szép diadalmakat önmagunkon, merjünk nagyok s igazán nemesek lenni…”
(Széchenyi István: Hitel)

Politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter, a modern Magyarország megteremtője, Kossuth Lajost idézve: a legnagyobb magyar.

Bécsben született, 1791 őszén, gróf Széchényi Ferenc (a Magyar Nemzeti Múzeum Alapítója) és Festetics Júlia grófnő gyermekeként. Fiatalkorában beutazta Európát, ennek köszönhetően a magyarság problémáit nemcsak belülről, kívülről is látta. Ezekkel a problémákkal, valamint a magyar nemzet elhelyezkedésével a világ nemzeteinek zűrzavarában, főleg irodalmi műveiben foglalkozott.

Az 1825–27-es országgyűlésen lépett be a magyar politikába, s rögtön maradandót alkotott. Felajánlotta évi jövedelmét egy tudós társaság megalapításához, mely a Magyar Tudományos Akadémia nevet kapta; fő feladata a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése volt.

Utazásai során ismerte fel azt is, hogy az országnak az előrelépéshez reformokra van szüksége. Életcáljául tűzte ki Magyarország felemelését ezek segédletével a nyugati színvonalra. Reformjait 3 egymást követő és egymásra épülő művében fejtette ki. Ezek voltak időrendi sorrendben a Hitel, a Világ és a Stádium. Az itt leírt elképzeléseivel elsősorban saját rétegét, az arisztokráciát próbálta megnyerni, de nagy csalódására ezt a csoportot nem érdekelte a megújulás, megfelelt nekik addigi helyzetük. Elgondolásai főleg a birtokos nemesség soraiban találtak követőkre.

Az ő nevéhez fűződik továbbá a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozásának kezdete, a gőzhajózás elterjesztése Magyarországon, a vasút kiépítésének kezdetei, angol mintára az első kaszinó megalapítása, és a lóversenyek intézményét is ő hozta a monarchiába.

A szabadságharc alatt a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere lett. 1849 augusztusától eluralkodott rajta az elmebaj. Ennek oka a nemzethalál viziója és az ezáltal kiváltott lelkiismeret-furdalás volt. Ugyanazon év őszén került a döblingi elmegyógyintézetbe, ahonnét élve már nem került ki. 1860 áprílisában önkezével(?) vetett véget életének.

Élete, munkássága méltán szólgálhat példaként a magyarságnak a mai napig.

————————————

2010 Széchenyi éve volt. Több rendezvény, kiállítás tisztelgett halálának 150. évfordulója alkalmából, nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát Medence több magyarlakta területén is. Az Ady Endre Diákkör is szeretné leróni tiszteletét a reformkor eme meghatározó képviselője előtt. Vendégünk lesz G. Kovács László, budapesti történész, Palágyi István, a prágai Görgey Artúr Társaság elnöke, fellép a prágai Mille DOreMI énekkar, a nyitóbeszédet pedig dr. Szőke László nagykövet mondja.

Mindenkit sok szeretettel várunk január 14-én, 19.00 órai kezdéssel, részletek az alábbi meghívón!

Az Ady Endre Diákkör nevében
Molnár Judit

6 válaszok
  1. Feke Miklós
    Feke Miklós says:

    Ez nagyon szép történet.
    Ha van pénzt, mindent tudsz csinálni, teremteni, építeni stb.
    Egy csak nem tudsz megcsinálni, meggyógyítani magad.

  2. Feke Miklós
    Feke Miklós says:

    Csak néhány adat is:

    1809ben katonatiszt lett S részt vett a lipcsei csatában Napóleon ellen.
    Sokat utazott. 1815 Angliában járt és később sok helyre is utazott.

    Ő semmiből teremte az Országunkat.
    S ne felejtsük el a szép szavait:

    “Sokan azt gondolják: Magyarország volt. Én azt szeretem hinni: lesz!”.

    kijavítás:
    ha van pénzed, mindent meg tudsz csinálni.

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*