,, Nyerjünk szép diadalmakat önmagunkon, merjünk nagyok s igazán nemesek lenni…”
(Széchenyi István: Hitel)
Politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter, a modern Magyarország megteremtője, Kossuth Lajost idézve: a legnagyobb magyar.
Bécsben született, 1791 őszén, gróf Széchényi Ferenc (a Magyar Nemzeti Múzeum Alapítója) és Festetics Júlia grófnő gyermekeként. Fiatalkorában beutazta Európát, ennek köszönhetően a magyarság problémáit nemcsak belülről, kívülről is látta. Ezekkel a problémákkal, valamint a magyar nemzet elhelyezkedésével a világ nemzeteinek zűrzavarában, főleg irodalmi műveiben foglalkozott.
Az 1825–27-es országgyűlésen lépett be a magyar politikába, s rögtön maradandót alkotott. Felajánlotta évi jövedelmét egy tudós társaság megalapításához, mely a Magyar Tudományos Akadémia nevet kapta; fő feladata a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése volt.
Utazásai során ismerte fel azt is, hogy az országnak az előrelépéshez reformokra van szüksége. Életcáljául tűzte ki Magyarország felemelését ezek segédletével a nyugati színvonalra. Reformjait 3 egymást követő és egymásra épülő művében fejtette ki. Ezek voltak időrendi sorrendben a Hitel, a Világ és a Stádium. Az itt leírt elképzeléseivel elsősorban saját rétegét, az arisztokráciát próbálta megnyerni, de nagy csalódására ezt a csoportot nem érdekelte a megújulás, megfelelt nekik addigi helyzetük. Elgondolásai főleg a birtokos nemesség soraiban találtak követőkre.
Az ő nevéhez fűződik továbbá a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozásának kezdete, a gőzhajózás elterjesztése Magyarországon, a vasút kiépítésének kezdetei, angol mintára az első kaszinó megalapítása, és a lóversenyek intézményét is ő hozta a monarchiába.
A szabadságharc alatt a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere lett. 1849 augusztusától eluralkodott rajta az elmebaj. Ennek oka a nemzethalál viziója és az ezáltal kiváltott lelkiismeret-furdalás volt. Ugyanazon év őszén került a döblingielmegyógyintézetbe, ahonnét élve már nem került ki. 1860 áprílisában önkezével(?) vetett véget életének.
Élete, munkássága méltán szólgálhat példaként a magyarságnak a mai napig.
————————————
2010 Széchenyi éve volt. Több rendezvény, kiállítás tisztelgett halálának 150. évfordulója alkalmából, nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát Medence több magyarlakta területén is. Az Ady Endre Diákkör is szeretné leróni tiszteletét a reformkor eme meghatározó képviselője előtt. Vendégünk lesz G. Kovács László, budapesti történész, Palágyi István, a prágai Görgey Artúr Társaság elnöke, fellép a prágai Mille DOreMI énekkar, a nyitóbeszédet pedig dr. Szőke László nagykövet mondja.
Mindenkit sok szeretettel várunk január 14-én, 19.00 órai kezdéssel, részletek az alábbi meghívón!
https://aed.cz/wp-content/uploads/2020/04/logo4_4.png00mjudithttps://aed.cz/wp-content/uploads/2020/04/logo4_4.pngmjudit2011-01-07 19:24:172011-01-10 13:39:24A történelem kiválasztottja: gróf Széchenyi István
A történelem kiválasztottja: gróf Széchenyi István
,, Nyerjünk szép diadalmakat önmagunkon, merjünk nagyok s igazán nemesek lenni…”
(Széchenyi István: Hitel)
Politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter, a modern Magyarország megteremtője, Kossuth Lajost idézve: a legnagyobb magyar.
Bécsben született, 1791 őszén, gróf Széchényi Ferenc (a Magyar Nemzeti Múzeum Alapítója) és Festetics Júlia grófnő gyermekeként. Fiatalkorában beutazta Európát, ennek köszönhetően a magyarság problémáit nemcsak belülről, kívülről is látta. Ezekkel a problémákkal, valamint a magyar nemzet elhelyezkedésével a világ nemzeteinek zűrzavarában, főleg irodalmi műveiben foglalkozott.
Az 1825–27-es országgyűlésen lépett be a magyar politikába, s rögtön maradandót alkotott. Felajánlotta évi jövedelmét egy tudós társaság megalapításához, mely a Magyar Tudományos Akadémia nevet kapta; fő feladata a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése volt.
Utazásai során ismerte fel azt is, hogy az országnak az előrelépéshez reformokra van szüksége. Életcáljául tűzte ki Magyarország felemelését ezek segédletével a nyugati színvonalra. Reformjait 3 egymást követő és egymásra épülő művében fejtette ki. Ezek voltak időrendi sorrendben a Hitel, a Világ és a Stádium. Az itt leírt elképzeléseivel elsősorban saját rétegét, az arisztokráciát próbálta megnyerni, de nagy csalódására ezt a csoportot nem érdekelte a megújulás, megfelelt nekik addigi helyzetük. Elgondolásai főleg a birtokos nemesség soraiban találtak követőkre.
Az ő nevéhez fűződik továbbá a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozásának kezdete, a gőzhajózás elterjesztése Magyarországon, a vasút kiépítésének kezdetei, angol mintára az első kaszinó megalapítása, és a lóversenyek intézményét is ő hozta a monarchiába.
A szabadságharc alatt a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere lett. 1849 augusztusától eluralkodott rajta az elmebaj. Ennek oka a nemzethalál viziója és az ezáltal kiváltott lelkiismeret-furdalás volt. Ugyanazon év őszén került a döblingi elmegyógyintézetbe, ahonnét élve már nem került ki. 1860 áprílisában önkezével(?) vetett véget életének.
Élete, munkássága méltán szólgálhat példaként a magyarságnak a mai napig.
————————————
2010 Széchenyi éve volt. Több rendezvény, kiállítás tisztelgett halálának 150. évfordulója alkalmából, nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát Medence több magyarlakta területén is. Az Ady Endre Diákkör is szeretné leróni tiszteletét a reformkor eme meghatározó képviselője előtt. Vendégünk lesz G. Kovács László, budapesti történész, Palágyi István, a prágai Görgey Artúr Társaság elnöke, fellép a prágai Mille DOreMI énekkar, a nyitóbeszédet pedig dr. Szőke László nagykövet mondja.
Mindenkit sok szeretettel várunk január 14-én, 19.00 órai kezdéssel, részletek az alábbi meghívón!
Az Ady Endre Diákkör nevében
Molnár Judit