2011-02-12: Rimet kupa
[nggallery id=74]
2011-02-10: Hrádek
[nggallery id=73]
Borkalauz: Bevezetés
“Végül is ketten maradnak: Isten és a bor.”
Ha megkérdeznék tőlem, mi az az egy dolog, ami igazán jól jellemzi a magyar népet, azt mondanám habozás nélkül: a bor. Mi más is lehetne a válasz egy olyan nép esetében, amely olyan borokat készített és készít a mai napig, mint a tokaji aszú, a somlói juhfark vagy az egri bikavér?
Bort inni nagyszerű, a borivás okozta mámoros állapot pedig semmilyen más, alkohol okozta bódulattal nem összehasonlítható. A bortól igazán kinyílik a lélek, csókra nyílik a jányok ajka és kurjantásra áll a legények szája. A bor komolytalanul komoly meditáció.
De mitől is jó egy bor, mit érdemes inni, és főleg: mikor, kivel és mihez? Mit igyunk, ha összejött az államvizsga? Mi jó, ha fáj a lét? És ha kopog a végrehajtó? Milyen a szeretkezős bor? Nem egyszerű kérdések ezek, a megfelelő bor kiválasztása a körülmények alapján nagyságrendekkel javíthatja az élményt.
Nem kis öröm számomra, hogy itt, a sörhasak hazájában találtam magam körül olyan embereket, akik szeretnek bort inni, és szeretnék érteni is azt. Egymásra talált egy majd’ tucatnyi ember, akik eddig kétszer gyűltek össze bort kóstolni és együtt élvezni az édes bormámort, és amiből remélem, sokáig tartó hagyomány lesz.
Ezzel a bevezetővel egy sorozatot szeretnék útjára indítani az AED honlapján, melynek célja a borkultúra, a borismeret terjesztése a prágai magyarok körében, hátha többen kedvet kapnak arra, hogy a “hiperes” százkoronás palackokon túllépjenek. Jó bor beszerzése jó áron ugyanis talán nem is olyan nehéz, mint gondolná az ember.
A sorozat nagyjából havonta egyszer szeretne új résszel jelentkezni, mindig az épp lefutott kóstoló után. Ebből következőleg gyakorlatilag a kóstolók összefoglalója lesz, a kóstolt fajta ismertetése után a borok személyes értékelése következik, kinek mi tetszett, mikor, mihez, kivel inná; végül pedig egy közmegegyezésű ajánlás a legjobb ár-érték arányú tételekről.
Mint azt már említettem, eddig kétszer gyűltünk össze, tavaly decemberben bikavéreket kóstoltunk, most csütörtökön pedig furmintokat vettünk szemügyre. Mindkét akcióról rövidesen elkészül a beszámoló.
Nem tudom, milyen sikere lesz ennek a sorozatnak, illetve lesz-e sikere egyáltalán. Számomra öröm megélni és megírni, úgy hiszem, ennyivel én meg is elégszem. Hamvas Béla szavaival zárom ezt a nyitányt: “Igyál, a többit majd hozza a bor.”
/k/
Februári programajánló
Aki még nem tudja, mit csináljon a vizsgaidőszak vége felé közeledve (a tanulások kívül, természetesen), annak hadd álljon itt egy kis összefoglaló a februári programokból, amelyek így vagy úgy kötődnek az AED-hez:
február 10. (csütörtök), 19.00 : Hrádek – Újabb baráti sörözés, mi több itt lesz a nevezés és sorsolás is, aki még nem lett volna a Hrádekben, annak itt az elérhetősége.
február 12. (szombat), 13.00 : Rimet – A helyszín az idén a tavalyihoz képest változott, mégpedig a Na Chodovci 54. címen található alapiskola tornaterme ad majd otthont a tornának (térkép itt). 
(Aki járt az utóbbi években a Klampár Tibor pingpong bajnokságon, annak a megközelítés nem jelenthet gondot, mivel a záběhlicei Hamr sportközponttól alig néhány 100 méterre található, igaz légvonalban a tó másik oldalán.)
Megközelítése villamossal: 11-es villamos Spořilov végállomása (I.P. Pavlovától 17 perc), busszal: 118, 136, 121 buszok Sídliště Spořilov megállója (délvárosiaknak: 136-ossal Koleje Jížní město megállótól 14 perc).
A készülő csapatok előzetesen e-mailben jelentkezzenek minél korábban az aed@aed.cz e-mail címre, majd a végleges csapatösszeírást ideális esetben a jövő hét csütörtöki (febr.10.) Hrádekon ejtenénk meg.
Ami a költségeket illeti: 5 csapat esetén csapatonként 350 Kč, 6 csapat esetén pedig 300 Kč (természetesen ez az összeg a terembért hivatott betakarni, ami 400 Kč/óra).
A szabályok az előző évekhez hasonlatosak, úgy is mondhatnánk, hogy minden marad a régiben, kivéve, hogy idén nem a megszokott kézilabdakapuk állnak rendelkezésre, hanem az egy fokkal kisebb (floorballos) verziók, amit az eddig megkérdezett focisták inkább pozitívumként könyveltek el, technikásabb játékot megkövetelve a csapatoktól. A pálya mérete elbírja a 4 és 5+1-es felállást egyaránt, megegyezés kérdése. Lenne egy kérésünk: aki tud, hozzon labdát, minél nagyobb legyen a választék!
Frissítő (ásványvíz) ingyen rendelkezésre áll a csapatoknak, valamint gulyás hivatott majd pótolni a mérkőzések alatt leadott energiát.
február 15. (kedd), 19.00 : Zsapka Attila – A Kor-Zár együttes egyik alapítója, Zsapka Attila ad elő egy műsort a 2010 decemberében kiadott “Töredék” c. album dalaiból, amely Radnóti Mikló emlékére íródott.
február 18. (péntek), 19.00 : pozsonyi Bálint-napi diákbál – Idén ismét lesz Bálint-napi diákbál Pozsonyban a József Attila Ifjúsági Klub rendezésében. További infó a JAIK honlapján.
FIGYELEM: Jegyek foglalhatók az AED-nél is az aed (kukac) aed (pont) cz címen! Fizetés pedig majd a helszínen. Jelentkezés határideje: 2011. február 14.
február 19. (szombat), 20.00 : 20. Prágai Magyar Bál – A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége szeretettel meghív mindenkit a 20. Prágai Magyar Bálba, amelyet 2011. február 19-én, szombaton 20:00 órától 04:00 óráig rendez a RADIOPALÁC reprezentációs helyiségeiben (Vinohradská 40, Praha 2). Részletek a meghívóban. Belépődíj 600 Kč, diákoknak 300 Kč (a belépő ára magában foglalja a vacsorát is).
FIGYELEM: a diákok jelentkezését az aed (kukac) aed (pont) cz-re várjuk, ahol is foglalhatnak diákjegyeket! Jelentkezési határidő: 2011. február 12.
2011-01-14: A történelem kiválasztottja: gróf Széchenyi István
[nggallery id=72]
Népszámlálás 2011 – Vállald Önmagad!
Kedves Barátaink!
Májusban népszámlálás lesz, ezért úgy döntöttünk, hogy a lovak közé csapunk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ami eddig tapasztalható, az kevés. Sokkal, de sokkal többet kell tennünk annak érdekében, hogy ne fogyjunk el végleg! Hogy az emberek megértsék, miről van szó. Vállalnunk kell nemzetiségünket: szüleink, nagyszüleink örökségét, szülőföldünkön. Itt és most. Hogy továbbadhassuk értékeinket.
Mi, a Vox Juventae társulás, a Körkép, a Diákhálózat, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának tagjai ezért felszólítjuk a szlovákiai magyar közélet szereplőit, elsősorban a Most–Híd és az MKP vezetését, hogy az idei népszámlálás végéig tegyék félre egyéni és pártérdekeiket! Arra kérjük politikai életünk szereplőit, a velük szimpatizáló sajtóorgánumok munkatársait, hogy kampányoljanak közösen! Hogy minél több szlovákiai magyar vállalja nemzetiségét.
A magunk részéről Népszámlálás 2011 – Vállald Önmagad! címmel létrehoztunk egy Facebook oldalt, melyhez bárki csatlakozhat. A népszámlálással a későbbiekben a Körképen is kiemelten fogunk foglalkozni. Szociológusokkal, szakértőkkel készítünk interjúkat, és néhány korábbi érdekes felmérést is szeretnénk közölni.
Igen. Tudjuk, hogy ingoványos talajra léptünk. Meggyőződésünk azonban, hogy a fegyverszünet és a közösség érdekét szolgáló, politika feletti közös fellépés a legjobb példa és pozitív üzenet ebben a helyzetben. Demonstrálni kívánjuk, hogy van közös nevező és van közös ügy is.
A népszámlálás május 21-én kezdődik. Fél évünk van még, hogy félmillióan maradjunk! Ne várjuk, hogy meglepődjünk, hanem csökkentsük a meglepetés lehetőségét. Bíztassunk mindenkit: Vállald Önmagad!
2011. január 13.
Vox Juventae, Körkép, Diákhálózat, Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Csemadok Komáromi Területi Választmánya
A történelem kiválasztottja: gróf Széchenyi István
,, Nyerjünk szép diadalmakat önmagunkon, merjünk nagyok s igazán nemesek lenni…”
(Széchenyi István: Hitel)
Politikus, író, polihisztor, közgazdász, közlekedési miniszter, a modern Magyarország megteremtője, Kossuth Lajost idézve: a legnagyobb magyar.
Bécsben született, 1791 őszén, gróf Széchényi Ferenc (a Magyar Nemzeti Múzeum Alapítója) és Festetics Júlia grófnő gyermekeként. Fiatalkorában beutazta Európát, ennek köszönhetően a magyarság problémáit nemcsak belülről, kívülről is látta. Ezekkel a problémákkal, valamint a magyar nemzet elhelyezkedésével a világ nemzeteinek zűrzavarában, főleg irodalmi műveiben foglalkozott.
Az 1825–27-es országgyűlésen lépett be a magyar politikába, s rögtön maradandót alkotott. Felajánlotta évi jövedelmét egy tudós társaság megalapításához, mely a Magyar Tudományos Akadémia nevet kapta; fő feladata a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése volt.
Utazásai során ismerte fel azt is, hogy az országnak az előrelépéshez reformokra van szüksége. Életcáljául tűzte ki Magyarország felemelését ezek segédletével a nyugati színvonalra. Reformjait 3 egymást követő és egymásra épülő művében fejtette ki. Ezek voltak időrendi sorrendben a Hitel, a Világ és a Stádium. Az itt leírt elképzeléseivel elsősorban saját rétegét, az arisztokráciát próbálta megnyerni, de nagy csalódására ezt a csoportot nem érdekelte a megújulás, megfelelt nekik addigi helyzetük. Elgondolásai főleg a birtokos nemesség soraiban találtak követőkre.
Az ő nevéhez fűződik továbbá a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozásának kezdete, a gőzhajózás elterjesztése Magyarországon, a vasút kiépítésének kezdetei, angol mintára az első kaszinó megalapítása, és a lóversenyek intézményét is ő hozta a monarchiába.
A szabadságharc alatt a Batthyány-kormány közlekedésügyi minisztere lett. 1849 augusztusától eluralkodott rajta az elmebaj. Ennek oka a nemzethalál viziója és az ezáltal kiváltott lelkiismeret-furdalás volt. Ugyanazon év őszén került a döblingi elmegyógyintézetbe, ahonnét élve már nem került ki. 1860 áprílisában önkezével(?) vetett véget életének.
Élete, munkássága méltán szólgálhat példaként a magyarságnak a mai napig.
————————————
2010 Széchenyi éve volt. Több rendezvény, kiállítás tisztelgett halálának 150. évfordulója alkalmából, nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát Medence több magyarlakta területén is. Az Ady Endre Diákkör is szeretné leróni tiszteletét a reformkor eme meghatározó képviselője előtt. Vendégünk lesz G. Kovács László, budapesti történész, Palágyi István, a prágai Görgey Artúr Társaság elnöke, fellép a prágai Mille DOreMI énekkar, a nyitóbeszédet pedig dr. Szőke László nagykövet mondja.
Mindenkit sok szeretettel várunk január 14-én, 19.00 órai kezdéssel, részletek az alábbi meghívón!
Az Ady Endre Diákkör nevében
Molnár Judit
Karácsonyi jókívánság(ok)
Év végéhez közeledvén hadd kívánjunk mindenkinek békés, boldog karácsonyi ünnepeket, valamint sikerekben gazdag új esztendőt – sok szerencsével, egészséggel és vidámsággal!
Az egyetemistáknak ezenfelül pedig kívánunk még minél sikeresebb vizsgaidőszakot – könnyű kérdésekkel, kedves vizsgáztatókkal!
Az AED csapata nevében,
Pathó Gábor,
elnök
A cseh felsőoktatási reformról
A felsőoktatási intézmények – mind Szlovákiában, mind Csehországban – alapvetően két kategóriába sorolhatók: állami és magánintézmények közé, amelyekre adott esetben más-más “előírások” vonatkoznak. Többek között az, hogy az állami egyetemeken és főiskolákon törvényileg biztosítva van, hogy az Európai Unió összes állampolgára az adott ország lakosaival azonos feltételek mellett tanulhat. Szlovákia és Csehország esetében tehát “ingyenesen”: az állami intézmények nem számlázhatnak ki a diákoknak tandíjat mindaddig, amíg egy bizonyos, törvény által előírt időn belül teljesítik tanulmányi kötelezettségeiket.
Itt már rögtön látható egy óriási különbség a két ország felsőoktatási rendszerében: míg Szlovákiában az ún. standard képzési idő az ingyenes – tehát alapképzésen 3 év, mesterképzésen 2 –, addig a cseh állam – egyelőre – bőkezűbb: mindkét szinten egy évvel tovább fizeti a diákok helyett a tanulmány költségeit, tehát 4, illetve 3 évet lehet ingyen tanulni. További befolyásoló tényező a diák életkora is: 26 év felett mindenképp tandíjat kell fizetnie az illetőnek, és egyáltalán: a legtöbb helyen elveszti jogosultságát bármilyen diákkedvezményre.
Ebbe a rendszerbe próbálnak meg a csehek most belenyúlni, változtatni rajta. Elsősorban el szeretnék törölni a 26 éves “diákkorhatárt”, másodsorban pedig kötelező tandíjat akarnak bevezetni mindenkinek. Mindezt természetesen nem egyik napról a másikra: tandíjat a 2013/2014-es tanévtől kellene fizetni, retroaktivitás nélkül: azaz a korábban felvételt nyert diákokra már nem vonatkozna a kötelezettség. Ami a részleteket illeti, a kormány elképzelése, hogy a diákok 5 évnyi egyetemi tanulmányuk alatt legfeljebb 100 000 cseh koronát fizetnének – a konkrét összeg meghatározása az egyes egyetemek hatásköre lenne –, tehát szemeszterenként maximum 10 000 koronát.
Az eredeti terv továbbá az volt, hogy addig, amíg kikristályosodnak a tandíj körüli részletek – értsd: annak bevezetéséig –, egyszeri, ún. beiratkozási díjat fizetnének a felvételt nyert diákok, legfeljebb 6 000 cseh koronát. 2011-ben az elsősök, 2012-ben pedig mind az elsősök, mind a másodikosok. Erre viszont november közepén a cseh Cseh Rektori Konferencia nem bólintott rá, így jelen pillanatban úgy néz ki, az elkövetkező két évben még egész biztosan nem lesz semmiféle pénzfizetési kötelezettsége a csehországi állami felsőoktatási intézménybe jelentkezőnek: minden marad a régiben. És miért is nem fogadta el a Cseh Rektori Konferencia a tervezetet?
A teljes felsőoktatási rendszer tandíj-kötelezettségének bevezetése az érem csupán egyik oldala. A másik oldalon viszont választ kell találni arra a kérdésre, a diákok mikor és miből fizessék ki a tandíjat? Épp ezek azok az egyelőre tisztázatlan kérdések, amelyek miatt a Cseh Rektori Konferencia nem adta áldását a beiratkozási díjra. Kifogásolták, hogy ez a beiratkozási díj tulajdonképp nem más, mint rejtett tandíj, ami a főiskolák és egyetemek támogatáskiesését hivatott valamilyen úton-módon kompenzálni – konkrét számokban kifejezve 700 milliós bevételről beszélnek a beiratkozási díj kapcsán, míg a bevételkiesés a megszorító intézkedések révén 2,3 milliárd cseh korona –, viszont egyáltalán nem szisztematikus megoldás.
Az is csak nemrég dőlt el, hogy a jövőbeni tandíj térítese mikor legyen. Két lehetséges opció merült fel: az egyik az “azonnali” fizetés minden szemeszter elején, a másik pedig az angol és ausztrál rendszer szerinti tandíjtörlesztés a tanulmányok befejezése után, miután az egyén havi fizetése túllépett egy előre megadott határt. Utána törlesztene a volt diák havi 500 koronánként – kivételek természetesen lennének, mint pl. az anyaságin lévő édesanyák stb. A tanulmány során pedig speciális diákhitelből lesz finanszírozva a tandíj.
Érdekes tény, hogy egy felmérés szerint a diákok körülbelül harmada támogatja a tandíj bevezetését: legtöbben azok színvonalának emelkedését várják tőle, illetve nagy hányaduk épp a tandíj azonnali befizetése mellett lenne: nyilvánvalóan félnek az “eladósodás” terhétől. A felsőoktatási reform ellenzőinek is épp ez a legnagyobb kifogásuk: a friss diplomások tulajdonképp mintha “hátránnyal”, mínusszal vágnának neki a nagybetűs életnek tanulmányaik befejeztével.
A csehországi tandíjkötelezettség azonban nemcsak az egyén elé állít majd új kihívásokat, akadályokat, hanem a csehországi magyar diákklubok (AED és KAFEDIK) élete is feltehetően meg fog változni. Gondolok itt arra, hogy idén, 2010-ben az Ady Endre Diákkör annyi elsőst – szám szerint 36 gólyát – avatott, amennyi eddig 2-3 évben szokott lenni összesen. Hogy ez az örvendesen magas érdeklődés pontosan minek köszönhető, nem tudom. Remélem, többek közt a Diákhálózat kezdeményezése, a Felsőoktatási Tájékoztató Körút is hatással volt a választásnál. Mi lesz viszont a tandíj bevezetése után? Mennyi felvidéki magyar végzős diák lesz hajlandó fizetni a tanulmányokért – még akkor is, ha magasabb színvonalt kapna? Mennyi elsőst fogunk avatni 2013 után? Az előzetes kilátások nem kecsegtetnek semmi jóval.
Egy biztos: 2013-ig egész biztosan nem lesz semmiféle tandíj, sem beiratkozási díj, minden marad a régiben; illetve ha lesz is, az csak az újonnan felvételizettekre lesz kötelező érvényű, a magasabb évfolyamok diákjaira nem lesz hatással. Hogy utána mi lesz, az még igencsak a jövő zenéje. De hogy előbb-utóbb lesz változás, az is biztos.
Mert egy dolog, amiben mindenki egyetért: a változásra, változtatásra szükség van. A jelenlegi rendszerrel ebben a formájában, az adott feltételek mellett nem vagy nagyon nehezen tartható fenn. Addig, amíg 2007-ben 72 000 korona, addig 2010-ben már csak 60 000 korona volt az egyetemek egy diákra jutó dotációja. Várható tehát, hogy a tandíj bevezetésével az egyetemeknek csupán arra lesz energiájuk, hogy a meglévő szintet tartani tudják, minőségjavításra már nagy valószínűséggel nem.
Hogy azt mivel lehetne a leghatékonyabban elérni, senki nem tudja. Mivelhogy annak megválaszolásához először arra a kérdésre kéne megtalálni a választ, hogy miért nem működik a mai rendszer? Mi okozta, hogy ide jutottunk? És egyáltalán: mi a célunk a felsőoktatásban, mit szeretnénk elérni az országban? Igazán őszintén válaszolni ezekre a kérdésekre talán nem egyszerű, de addig, amíg nem tudjuk, hogy honnan hová, nincs sok értelme a hogyanról beszélni.
Az Olvasó egyetért a felsőoktatás reformjával? Hajlandó lenne tandíjat fizetni? Milyen feltételek és elvárások mellett? És tulajdonképp mennyit? Legyünk őszinték!
Pathó Gábor,
az AED elnöke, a Diákhálózat oktatásügyi alelnöke
2010-12-04: Mikulásbuli
[nggallery id=71]